Megújultunk!

Megújultunk!

Három évnyi Jelenkor Kiadóval folytatott együttműködés után 2019-től a Fiatal Írók Szövetségének világirodalmi sorozata, a Horizontok a Kalligram Kiadónál folytatódik. A Horizontok csapata és a FISZ egyaránt roppant hálás a sorozatot befogadó, tíz kötet kiadásában részt vevő Jelenkor elmúlt években mutatott professzionális munkájáért, egyszersmind reméli, hogy a sorozat új otthonában, a Kalligramnál is megőrzi az évek során kialakított presztízsét.

A megújult sorozat továbbra is tartja közép-európai és latin-amerikai fókuszát: idén megjelenő négy kötetünk közül egy-egy osztrák és cseh, kettő pedig argentin szerzőtől származik – kettő ezek közül a Könyvfesztiválra, kettő pedig a Könyvhétre jelenik majd meg. Kínálatunkban ezúttal is törekszünk a sokszínűségre: az argentin regények mellett novellás- és verseskötetet is kiadunk, skálánk pedig a költői anekdotáktól a posztapokaliptikus disztópiákig terjed. Missziónknak megfelelően továbbra is igyekszünk fiatal fordítóknak és utószóíróknak is lehetőséget biztosítani, kontextualizáló utószavainkkal pedig olvasóink világirodalmi tájékozódását igyekszünk segíteni.

Könyvfesztiválra megjelenő köteteink:

Xaver Bayer Az átlátszó kezek című novelláskötetében mesterien ragadja meg a hétköznapi életben rejlő, nyugtalanító abszurditást: a nagy rejtélyeket bizonyára nagyon is komolyan vehetjük. De vehetjük őket néha lazábban is: nevethetünk is magunkon, néha mennyire tele vagyunk aggodalommal, miközben megtudjuk, milyen lehet együtt taxizni Henry Kissingerrel, csatázni egy modernkori Napóleonnal, vagy teljesen besötétíteni egy lakást, miközben valaki ismeretlen számról üres üzeneteket küldözget? A szerző magabiztosan egyensúlyoz a valóság és képzelet vékony határán, legyen szó akár feszültségekkel teli, krimiszerű történetről, mesterien megrajzolt, belső tájképről, vagy éppen a tökéletes merénylet leírásáról. A fordítás és az utószó Lesi Zoltán munkája.

Xaver Bayer (1977) filozófiai és germanisztikai tanulmányai után Bécsben maradt, mint szabadúszó író. Eddig tíz kötete – regények, elbeszélések és színházi darabok – jelent meg, többnyire a kiváló osztrák Jung und Jung kiadónál. 2008-ban az Die Alaskastraße regényéért Hermann Lenz díjat kapott. Magyarul eddig a Kalligram, a Nagyvilág és a Tiszatáj közölte írásait Schein Gábor, Bartók Imre és Lesi Zoltán fordításában. Áprilisban a Könyvfesztivál vendége lesz: kötetét  április 23-án 17.00-kor az Írók Boltjában mutatjuk be. 

Ivan Wernisch Út Asgábádba című verseskötete változatos műfajokat vonultat fel: költői anekdoták, mondókák, abszurd prózaversek és kifordított történelmi parafrázisok virtuóz gyűjteménye, melyben a lehető legkülönbözőbb nyelvi rétegek, stílusok és korok idéződnek meg. Az Út Asgábádba költői légifelvétel egy pusztuló világról, ahol nem csak az országok, hanem a valóság és a képzelet határa is folyamatosan változik. A fordítás Vörös István, az utószó Ayhan Gökhan munkája.

Ivan Wernisch (1942) az egyik legjelentősebb kortárs cseh költő, 2018 Franz Kafka-díjasa. 1961 és 2018 közt több mint 30 kötete jelent meg. A husáki normalizáció időszakában publikációs tilalom alatt állt. Hangjának szemtelensége Petrivel, elmélyült különlegesség-keresése Tolna Ottóval rokonítja. Több kötetnyi válogatást állított össze a cseh költészet rejtett értékeiből, ami viszont Weöres Sándor hasonló törekvéseire emlékeztet. Ez a könyve több kiadást élt meg az ezredfordulón. Magyarul a Kalligramban, a Magyar Lettre-ben, a Parnasszusban és az Akhilleusz és a teknőc című antológiában jelentek meg versei Vörös István és Tóth László fordításában. 

Könyvhétre megjelenő köteteink:

Rafael Pinedo Plop című, Casa de las Américas díjas posztapokaliptikus disztópiája egyszerre idézi Tolsztaja Macskányát és Cormac McCarthy Az útját: egy rejtélyes kataklizma utáni világban elvadult, kultúrájukat elfeledett embercsoportok vándorolnak macskákra vadászva, állandó félelemben a rozsdatemetővé vált, állandó esővel vert világban.  Vajon mivé lehet ebben a világban a sárban született főhős, Plop? 

A fordítás Izsó Zita, az utószó Varjú Kata munkája.

Rafael Pinedo (1954-2006), negyvenes éveiben kezdett el publikálni, addig informatikusként dolgozott, de megpróbálkozott a színészettel is. Negyvennyolc évesen robbant be az irodalmi köztudatba első kisregényével, a Ploppal, mely rögtön elnyerte a nagy hagyománnyal rendelkező Casa de las Américas díját. Ígéretes pályájának súlyos betegsége vetett véget 2006-ban – két további, szintén apokaliptikus kisregénye már posztumusz jelent meg. Pinedo kötetéből eddig a Nagyvilág, a SZIFOnline, és az Ambroozia közölt részleteket.

Ricardo Piglia Az eltűnt város című regénye egyszerre az argentin posztmodern egyik csúcsa és a hetvenes-nyolcvanas évek katonai diktatúrájának disztópikus krimikeretbe illesztett lenyomata: Junior, az El Mundo riporterének bolyongása az abszurd alakokkal teli Buenos Airesben és az argentin irodalomban egy rejtélyes mesélőgép nyomában. A fordítás Kertes Gábor, az utószó Cselik Ágnes munkája.

Ricardo Piglia (1940-2017) a 2000-es években feltűnő latin-amerikai középgeneráció Bolaño melletti bálványa: író, esszéista, kritikus, a Harvard és a Princeton vendégelőadója, az argentin hard boiled krimikiadás atyja. 2011-ben megkapta a latin-amerikai Nobelnek számító Rómulo Gallegos-díjat. Magyarul eddig a Blanco nocturno című regénye olvasható Éjjeli vadászat címen, Dornbach Mária fordításában (Geopen). Az eltűnt városról magyarul Cselik Ágnes írt a Liget folyóiratba.